Metakommunikációval foglalkozó kollégánk, Dezsényi Péter hívta fel a figyelmemet egy rendkívül érdekes előadásra, amelyet a TED honlapján látott.

Az előadó, egy híres izraeli karmester, Itay Talgam, aki évtizedes karmesteri karrier után az ott tapasztaltakat alkalmazva vezetői tanácsadással kezdett foglalkozni.

Azt taglalja, hogyan teremthető meg az igazi harmónia az irányításban (ezt persze ő mind a zenére, mind a vezetésre vonatkoztatja), és természetesen számos hangversenyrészlet is szerepel benne, különböző karmesterek vezérletével. Minden felső és középvezetőnek érdemes megnéznie az előadást, hiszen a karmesteri stílusok annyira egyértelműen lefordíthatóak cégvezetésre, hogy az ember csak azon csodálkozik, miért nem neki jutott eszébe mindez. De kapásból van két másik ok is, amiért érdemes rászánni az időt (az előadás 20 perces és angol nyelvű, de ne rettenjenek el a csak alapszinten angolul tudók sem).

Az egyik, hogy Itay Talgam zseniális előadó. Gesztikulál persze, nem véletlenül, hiszen maga is karmester volt korábban, de a jó prezentáció csaknem minden egyéb eleme is megtalálható ebben a 20 percben. A másik, szintén nem elhanyagolható ok: a komolyzenei koncertektől eddig riadozó ember (mint én) egészen kedvet kap a dologhoz.

Íme, az előadás:

A húsz perc után beavatottnak éreztem magam, aki már tudni fogja, mire figyeljen oda egy komolyzenei koncerten. Sőt, akár beszélgetést is tudnék kezdeményezni a komolyzenéről, még akkor is, ha korábban elenyészően kevés művet hallgattam végig, nemhogy élőben, de még CD-ről sem.

Egy, a New Scientist Magazin október 10.-i számában olvasott interjú érdekes vitát robbantott ki intézetünk munkatársai között. Mielőtt a részleteket megosztanám Önökkel, lássuk a beszélgetést:
(az interjú a magazin webes felületén is olvasható.)

Egy fiatal tudós, Alexis Gambis beszél az általa szervezett, Imagine Science című filmfesztiválról. A fiatalember genetikából és molekuláris biológiából doktorált, és ahelyett, hogy beletörődött volna a laboregér hálátlan szerepébe, eltökélte bebizonyítja embertársainak, hogy a tudomány, amely gyakorlatilag a világ minden egyes történése mélyén ott rejtőzik, igenis érdekes, és nemcsak a csodabogárként kezelt tudósok számára.
Ő maga akkor készítette első filmjét, amikor rájött, hogy a gyümölcslegyek, – melyek kutatásával szakmai pályafutásának legnagyobb részét töltötte, – rajta kívül kevés ember fantáziáját mozgatják meg.

„Egy éjszaka arra ébredtem, hogy filmet akarok készíteni. Beiratkoztam egy filmkészítéssel foglalkozó kurzusra és elkezdtem magammal hurcolni a kamerámat a laborba. Az emberek úgy néztek rám, mint egy elmeháborodottra. Amikor mondtam nekik, hogy a gyümölcslegyekről szeretnék filmet készíteni, senki nem értette. De számomra maga volt a megvilágosodás, és azóta is a tudomány alkotja a filmjeim nyersanyagát.”

A gyümölcslegyekről készült kisfilm (mindössze 10 perces) itt látható:

A fontos kommunikációs kérdés pedig, amivel szembesültünk: Létezik-e unalmas téma. Önök szerint? Mert mi itt az Intézetben végül arra jutottunk, hogy nem létezik ilyen, mindenről lehet úgy beszélni, hogy érdekelje a hallgatóságot, legfeljebb egy kicsit alaposabban kell átgondolni mit mondunk. Jó példa erre a gyümölcslegyek esete.

Seth Godinra azt az eposzi jelzőt szokták ráaggatni, hogy „marketingguru”. Mi nem teszünk vele ilyesmit, mert üresnek és elcsépeltnek tartjuk a kifejezést, ezért tűzzel-vassal irtjuk a használatát és különben is, Seth többet érdemel. Szoktuk ellenben olvasgatni a blogját, amelyben rövidebb-hosszabb írásokban mondja el olvasóinak, ami éppen az eszébe jutott.

Az írások sokszor – mint ez is, amit lefordítottunk Önöknek – inkább gondolatébresztőek, mintsem kifejtett elméletek, vagy gondolatok. A mi számunkra azonban igazi kincsesbánya ez a napló, hiszen a kis esszék a legtöbb esetben ilyen, vagy olyan módon összefüggenek a kommunikációval. Lássuk tehát a félelmetes almákról szóló, nemrég született bejegyzést.

„A minap a piacon jártam, ahol hárman is hozzám fordultak tanácsért, azügyben, hogy melyik fajta almából vegyenek. Három olyasvalaki, akit akkor láttam életemben először. Hát úgy nézek én ki, mint valami almaszakértő? Ezek szerint…

Mai elüzletiesedett világunkban az emberek oda jutottak, hogy félnek az almától. Hogy nem a megfelelő fajtát választják. Hogy hibás döntést hoznak almabeszerzés terén, és nem lesz elég jó a rétesük.

Forrás: www.sxc.hu

Az Ön termékétől, vagy szolgáltatásától ugyanennyire tartanak. Akármit is kínál az embereknek, két fő oka lehet annak, hogy nem kérnek belőle:

1 – Nem ismerik.

2 – Tartanak tőle.

Akinek sikerül leküzdenie ezt a két akadályt, már kezdheti is bizonygatni, hogy értéket és minőséget kínál. De ameddig az emberek félnek a terméktől, addig kár a gőzért.

Az emberek tartanak az adóellenőrtől, az iPodtól, a csontkovácstól, a biztosítási ügynöktől, és a luxushotelektől. Félnek a számtalan lehetőségtől, hogy esetleg rosszul választanak és megbánják, vagy hogy úgy érzik majd, kidobott pénz volt.

Hiszen még az alma is megrémiszti őket.”

Tanulság: ha nem tudod, miért tartanak az emberek a termékedtől, vagy szolgáltatásodtól, kezdj el gondolkodni rajta. Kérdezz, figyelj, és keress olyan válaszokat, amivel el tudod oszlatni a félelmüket. Ha nem az almával van baj, akkor így elérheted, hogy a tiédet válasszák. Többek között ezt hívjuk mi JELENLÉTnek.