Hogyan kell egy ötletet úgy elmesélni kollégáinknak, főnökeinknek, hogy az megvalósuljon?

Sehogy.

(Photo: Felipe, at Flickr.)

Az első lépés ugyanis felismerni, hogy ha csak ötletünk van, nincs semmink.

Hányan panaszkodtak már neked ismerőseid közül egy tea mellett:
-“Te, képzeld, nálunk olyan hülye a főnökség… mondtam nekik ezt az ötletet, meghallgatták, de semmit nem fognak kezdeni vele, pedig tényleg tök jó az elgondolásom.”

Ismerős mondatok; megnyugtató arra gondolni, hogy a “VEZETŐSÉG” tényleg hülye. Főleg, ha az ötlet valóban jó, mégsem kezdenek vele semmit.

Bármilyen kiábrándító is: igazuk van.

Ajánlunk egy másik utat.
Keményebb meló, de jóval nagyobb sikerrel kecsegtet.

ELSŐ LÉPÉS: GONDOZÁS
Ha van egy ötleted, gondozd, ne “meséld”. Egy magból sem lesz feltétlenül növény. Ahhoz először el kell ültetni, locsolni kell, és figyelni, hogy elegendő napot kapjon.

Gondozás alatt sokmindenre gondolhatsz, az ötleted természetétől függően. Lényeg, hogy ne elégedj meg azzal, ami ismerőseidet panaszkodásra sarkallja. Nekik nincs semmijük, csak egy ötletük.

A te feladatod, hogy gondolatban öntözd, formáld, alakítsd az ötletedet. Meg leszel lepve, hogy néhány napos pihentetetés után hány és hány gyenge pontját fogod felfedezni. Ezekre fókuszálj… tedd rendbe őket.

MÁSODIK LÉPÉS: PROTOTIPUS, DUMMY
Ha van ötleted, és már érlelted is magadban, a következő lépés a “PROTOTIPIZÁLÁS”. Szörnyű szó, hívhatjuk akár DUMMY készítésnek is. Megint ötletfüggő, de hamar rájössz, hogy a legelvontabb ötletet is rajzba, gipszbe, modellbe lehet önteni. És kell is.

Ez itt egy prototipus, és a késztermék képe a világ leghíresebb innovációs dizájn cégétől, az IDEO-tól. Egy orvosi műszer modellje, amit ötletelés közben, irodaszerek egymáshoz celluxozásával készítettek. Rozoga darab, de kézzelfogható. A fejlesztésben résztvevő orvosok azonnal pozitívan reagáltak a pisztolyt formáló orvosiműszer ötletére, ami néhány hónappal később meg is valósult (második kép).

Ha egy működő dummy van a kezdeben, az ötleted egyszer csak kézzelfoghatóvá, kipróbálhatóvá válik. Ez újabb információkat ad az ötlet gyengeségeiről, erősségeiről, de csinál valami fontosabbat is. Hihetőbbé teszi az ötletedet a külvilág számára. Hiszen lám, már nem csak szavak formájában létezik, hanem kézzel is fogható. Tehát elhihetjük, hogy “meg lehet csinálni”.

Ezen a ponton már óriási a késztetés, hogy rohanj a főnökhöz, kollégákhoz. Hogy elkápráztasd őket azzal, amid van. Nem szabad.

Haladunk, és már ezen a ponton is hatalmasat fejlődtél a “panaszkodókhoz képest”, de ha tényleg az a fontos, hogy az ötletet elfogajdák a többiek, mi több, higgyenek benne, akkor titokban kell tartanod, és dolgoznod kell rajta tovább.

HARMADIK LÉPÉS: ZÚZDA, ÚJRAÉPÍTÉS
Ugyanis arra is rájössz majd hamar, hogy a dummy, amit építettél, nem jó. Sokan ezen a ponton adják fel, de te ne tedd. A jutalom a kitartásodért kárpótol majd. Zúzd össze amit építettél, mert a szíved mélyén már tudod, hogy rengeteg gyenge pontja van. Ne sajnáld.

Láss hozzá ismét, és építs egy szebbet, egy jobbat, egy kézreállóbbat. Ha megvagy, ünnepelhetsz.

NEGYEDIK LÉPÉS: SZÖVETSÉGESEK GYŰJTÉSE
A Munka fele már mögötted van. Most viszont – ha el akarod kerülni az ötleted gyors bukását – meg kell győznöd a többieket. A “többiek” még most sem a főnökeidet jelentik. Kezdetben elég, ha két – három kollégádat győzöd meg, hogy álljanak melléd.

Meg lesznek lepve, hogy ilyen sokáig titokban tartottad, amin dolgozol. Ha ügyesen adagolod az ötletedet, minden mondatod egyre jobban lelkesíti majd őket. Amikor pedig előhúzod a rejtekhelyéről a prototípust, leesik az álluk. Most először elhiszik, hogy amit kitaláltál, nem csak szavakból, hanem valódi tettvágyból, és érett elképzelésből áll. A szövetségeseid lesznek.

ÖTÖDIK LÉPÉS: MÉGNAGYOBB TITOKTARTÁS
Egy nagyobb szervezeten belül is elég három-négy ember, aki már elkötelezettje az ötletednek. Arra viszont továbbra is ügyelnetek kell, hogy titokban dolgozzatok. Ha kiszivárog valami, azonnal akad majd nyolc ellenlábas, aki azt fogja bizonygatni nektek, hogy az ötlet miért van eleve halálra ítélve. Vagy azért, mert maguk is elbuktak már ötleteikkel, vagy mert egyszerűen irigyek.

HATODIK LÉPÉS: ÚJABB PROTOTÍPUS, UTOLSÓ SIMÍTÁSOK
Mindeközben a három-négy fős csapat, akik frissen csatlakoztak hozzád, hamar újabb hibákat, réseket fedez majd fel az ötleteden. Ezeken javítanotok kell, a réseket be kell tömnötök.

És ha ide is eljutottatok, akkor végre kimondhatod: “van egy ötletem”. Meg fogják hallgatni, amid van, kézbe tudják venni a portotípusát az elképzelésednek, és ha kételkednének is, van melletted három ember, aki szenvedélyesen hisz az ötletedben.

MIT NYERHETSZ? MIT VESZÍTHETSZ?
Veszíteni semmit sem veszíthetsz. Megpróbáltad, és már ebből rengeteget tanultál, függetlenül a végeredménytől. Ha vsizont elfogajdák az ötletedet, akkor további kemény munka vár rád, de ne sajnáld. Elsősorban magadért tetted, nem a cégért. Közben három kollégádnak visszaadtad a kedvét a munkához, a főnökeid pedig felfigyeltek rád, pedig korábban nem sokat adtak a szavadra.

Ha ezt a javaslatot az egész ország megfogadná, valószínűleg élhetőbb, tevékenyebb, és eredményesebb hellyé válna Magyarország. Mindezt azért írtam le, mert ez a megközelítés bár nem “kommunikációs fogás”, mégis kommunikáció. Egy ötlet átadása másoknak.

Kommunikációs Intézetként pedig felelősségünk nem csak a “szoftverre”, hanem a “hardverre” is ki kell hogy terjedjen.

Ti hogy látjátok? Szerintetek is gyengén muzsikálunk ötleteink keresztülvitelében? Vagy esetleg fejétől bűzlik a hal, és nem velünk van a baj? Kommentálni regsiztráció nélkül is egyszerűen tudod a cikket. Ha van véleményed, egészítsd ki vele az írást itt, a cikk végén.