Egy a nevében is DEMOKRATA párt szóvivőjétől furcsa hallani, hogy nyilvánosság előtt kevésbé normálisnak tartja azon párttársait, akik esetleg a jelenlegi pártelnök-asszony kihívóját támogatnák a szeptemberi tisztújításon. Persze ez legyen Herényi Károly kommunikációs problémája, minket most jobban érdekel a kihívó személye, aki a Tv2 Mokka c. műsorának volt a vendége.

„Somogy megye elsőként jelölt, első helyen jelölt Somogy megye” – Almássy Kornél azzal kezdi a beszélgetést, hogy mindjárt az első mondatát majdnem szó szerint megismétli, óhatatlanul eszünkbe juttatva a szakállas poént: ‘Mondja maga megbolondult, hogy mindent kétszer mond, mindent kétszer mond?’.

Persze a szavak sorrendje nem pontosan ugyanaz – előszörre a műsorvezető kérdését idézi vissza, másodszorra a „saját verzióját” mondja ( az ‘első helyen’ nem teljesen ugyanaz, mint az ‘elsőként’!). A különbség azonban a felületes nézőnek föl se tűnik, mert mindkét változat hanglejtése tökéletesen ugyanaz: egy elhadart mondat fölkapott mondatvéggel, ami kapkodó, felületes ember benyomását kelti. Mintha a műsorvendég csak azt érzékelné, hogy kigyulladt a piros lámpa, adásban van, tehát beszélnie kell, mindegy hogy mit, csak folyamatosan. Pedig hát nem mindegy, hogy mit. És főleg hogyan.

Egy ambicózus pártelnök-jelöltnek nem egyszerűen beszélnie kell, hanem mondania valamit. És ami legalább ennyire fontos: úgy kell(ene) mondania, hogy aki hallgatja, az úgy is érezze: valóban mond valamit. A lusta artikulációval párosuló hadarástól egyes szavak szinte érthetetlenné torzulnak (pl.: „elkövezendő”, „sztem”, „megtette a rendszerváltakötleségét”, stb), a felkapott mondatvégek pedig ezeket, ha lehet, még súlytalanabbá teszik.

Nyilván az MDF-en belül a párttagok többsége ismeri annyira Almássyt és eddig végzett munkáját, hogy nem elsősorban és kizárólag a fogyatékos beszédtechnikája alapján döntenek a tisztújításkor. Csakhogy egy pártelnök-jelölt személye természetszerűleg a választópolgárok szélesebb körét is érdekli, beleértve a nem MDF-szimpatizánsokat is. Nekik milyen alternatívát tud kínálni? Egyáltalán: tényleg tud kínálni??? Ez bizony nem elhanyagolható kérdés.

És bár természetesen nem egy reggeli beszélgetős műsor az a hely, ahol a jelöltnek ismertetnie kell a programját (az MDF tagjai joggal nehezményeznék, ha innen szereznék első értesüléseiket), de azt mégiscsak ajánlatos lenne érzékeltetnie, hogy VAN PROGRAMJA, MÉGHOZZÁ NEM IS AKÁRMILYEN.

Ehhez képest az ígéret: „Résztes pogmmaal szeptember elején fook előállni…” – nem tűnik meggyőzőnek. Ugyanis a szótagösszevonásokat és a felkapott mondatvéget ebben az esetben egy elkapott tekintet is súlyosbítja (ami azért különösen feltűnő, mert egyébként Almássy Kornél alapvetően sok szemkontaktust tart), és ez azt a benyomást kelti, mintha a beszélő kihátrálna a saját szavai mögül. Olyan érzetet kelt, mintha a részletes program csak egy eszköz lenne az elnöki szék megszerzéséhez: egy olyan szükséges valami, amit a hátralevő néhány hét alatt valahogyan még majd össze kell ütni.

Pedig a választópolgárok (és köztük nyilván elsősorban az MDF tagok és szimpatizánsok) valószínűleg szívesebben vennék, ha a jelölt az elnöki széket tartaná eszköznek egy ütős program megvalósításához.