New York új kormányzója, David Patterson fekete, majdnem teljesen vak, és megcsalta a feleségét. (Igaz, a felesége is őt.) Mindez csak azért érdekes, mert az utóbbi, magánéletére vonatkozó infót rögtön azután osztotta meg a nyilvánossággal, hogy letette a hivatali esküjét. Nem akármilyen kommunikációs csavar.

Persze, ha tudjuk, hogy elődje, Eliot Spitzer azért kényszerült lemondásra, mert kiderült, hogy miközben adta az erénycsőszt, korántsem volt feddhetetlen, akkor utódjának lépése érthető. Spitzert korábban, főügyészként csak a Wall Street-i seriffként emlegették – kitartóan küzdött a pénzügyi bűncselekmények ellen, és sikerei nyomán 2002-ben az “ɉv kereszteslovagja” cí­met kapta a Time Magazine-tól. Kormányzóként kemény álláspontot képviselt a prostituáltak ügyében is, mialatt egy luxus-prostival szemben egészen másképpen keménykedett. (Bocs…)

Utólag persze könnyen okos az ember, de hát korábban ki hallott itt Magyarországon erről a keresztes lovagról?

Mindenesetre most, ahogy elnézem a bocsánatkérését és lemondását bejelentő videót, óhatatlanul eszembe jut az a kérdés, ami Amerikában a bizalom próbaköve: “€žVennél ettől az embertől használt autót?”€

Ott kezdődik a dolog, hogy megette a fene azt a sajnálkozást, amit papí­rról olvasnak föl. De ha már, akkor legalább merne a szónok többet felnézni, főleg a mondatok végén, hogy a közönség mit szól hozzá. Hátha megszánják – nem reménykedik? Vagy nem is érdekli??? Amúgy minden egyes mondatnak szinte lekottázhatóan ugyanaz a dallama. Ennek a dallamnak az alapján a felolvasott szöveg lehetne akár az illegális bevándorlás megfékezésére hozott intézkedések korrekt bejelentése is. Bár egy-egy szót, vagy szótagot patetikusan megnyújt, még meg is röcögtet, Spitzer igazából nem titkolja, hogy igyekszik minél hamarabb túl lenni ezen a szí­njátékon. Ha már úgyis lemond…

- “€žThe remorse I feel vill allways with me.”€ (A bűntudat, amit érzek, mindig velem marad.) – Spitzer gyakorlott szónok, érces orgánummal, pregnánsan letett mondatvégi pontokkal. Speciel ennél a mondatnál a letett pont a szövegbe búvó tekintettel inkább azt a gyanút ébreszti a nézőben, hogy mihelyt a szónok lelép az emelvényről, úgy hagyja maga mögött a bűntudatát és lelkiismeretfurdalását, mint eb a szaharát.

- “€žWords cannot describe how grateful I am for the love and compassion they have shown me.”€ (Nem lehet szavakkal leí­rni milyen hálás vagyok nekik – ti. a családom tagjainak – az irántam mutatott szeretetükért és együttérzésükért) – Eliot Spitzer a szí­njáték fontos kellékeként kiállí­totta maga mellé Mrs. Spitzert is. A hölgy (néma arca többet sejtet kettejük kapcsolatáról, mint a férfi zengzetes szavai) igyekszik is megfelelni feladatának: megcsalatottsága ellenére is szolidárisnak mutatkozik férjével. Ehhez képest Mr. Spitzer szemmel láthatólag végig tudomást sem vesz róla – miközben természetesen alapvetően a hallgatósággal áll szemben, testiránya egy kicsit inkább a feleségével ELLENTÉTES irányba fordul. Szavakkal leí­rhatatlan háláját metakommunikációs eszközökkel sem igyekszik szegény asszonnyal érzékeltetni.

Spitzert a választópolgárok két éve nagy többséggel ültették a kormányzói székbe. A látottak alapján én nem vennék tőle használt autót.

New York állam új kormányzója fekete, szinte teljesen vak, és mindjárt az elején nyilvánosan bejelentette, hogy pár éve megcsalta a feleségét. Mit mondjak, nem egy kereszteslovag.

De ő legalább emberből van.