<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
		>
<channel>
	<title>Hozzászólás: Mit üzennek a japánok</title>
	<atom:link href="http://barra.hu/blog/mit-uzennek-a-japanok/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://barra.hu/blog/mit-uzennek-a-japanok/</link>
	<description>Beszéd Előadás Kommunikáció</description>
	<lastBuildDate>Thu, 29 Mar 2012 08:17:55 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.3</generator>
	<item>
		<title>Szerző: Barra Mária</title>
		<link>http://barra.hu/blog/mit-uzennek-a-japanok/comment-page-1/#comment-3663</link>
		<dc:creator>Barra Mária</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 30 Jun 2010 14:48:03 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://barra.hu/?p=569#comment-3663</guid>
		<description>Igen, éppen arról van szó, hogy a más játékát játssza az, aki nincs jelen. Tetszik ez a megfogalmazás.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Igen, éppen arról van szó, hogy a más játékát játssza az, aki nincs jelen. Tetszik ez a megfogalmazás.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Gábor</title>
		<link>http://barra.hu/blog/mit-uzennek-a-japanok/comment-page-1/#comment-3661</link>
		<dc:creator>Gábor</dc:creator>
		<pubDate>Fri, 25 Jun 2010 17:33:37 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://barra.hu/?p=569#comment-3661</guid>
		<description>Üdítő gondolatmenet. Ügyes és aktuális, könnyed és kellemes, mint egy nyári szellő. Aztán mégiscsak azon kapom magam, hogy ezen az elképzelésen súlyosan zakatol az agyam. Be kell vallanom, olvasás közben nem voltam tudatosan jelen. Még szerencse, hogy a tudattalanom nem engedett a heti fáradtságnak, és nem hagyta tova illanni a idea éteri lényét. Addig-addig furdalt, kínzott, amíg csüggedt testem végül engedett.
Hiába, az itt és most hatalma a tevékeny pillanaté, az ott és akkor a múltra, s jövőre marad… Újra olvastam hát, itt és most.
A meccset ugyan nem láttam, de – a szerzőnek hála – el tudom képzelni.
Szerintem a „jelenlét” akkor eredményes, ha felkészült. Mi hibádzott a dán csapatnál? Hú, de okos lennék, ha meg tudnám mondani. Ezért meg sem kísérelem...
A történet tanulság: Hasznos bátornak és rugalmasnak lenni, hogy a sztereotípiáink és az érzékelt világ közötti szakadékon ne apró lépésekkel, hanem megfelelő, határozott ugrással lendüljünk át. Ha erről lemaradunk, nem lehetünk játékmesterek. A legrosszabb esetben az eredményhirdetéskor eszmélünk, azért nem győzhettünk, mert más játékát játszottuk.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Üdítő gondolatmenet. Ügyes és aktuális, könnyed és kellemes, mint egy nyári szellő. Aztán mégiscsak azon kapom magam, hogy ezen az elképzelésen súlyosan zakatol az agyam. Be kell vallanom, olvasás közben nem voltam tudatosan jelen. Még szerencse, hogy a tudattalanom nem engedett a heti fáradtságnak, és nem hagyta tova illanni a idea éteri lényét. Addig-addig furdalt, kínzott, amíg csüggedt testem végül engedett.<br />
Hiába, az itt és most hatalma a tevékeny pillanaté, az ott és akkor a múltra, s jövőre marad… Újra olvastam hát, itt és most.<br />
A meccset ugyan nem láttam, de – a szerzőnek hála – el tudom képzelni.<br />
Szerintem a „jelenlét” akkor eredményes, ha felkészült. Mi hibádzott a dán csapatnál? Hú, de okos lennék, ha meg tudnám mondani. Ezért meg sem kísérelem&#8230;<br />
A történet tanulság: Hasznos bátornak és rugalmasnak lenni, hogy a sztereotípiáink és az érzékelt világ közötti szakadékon ne apró lépésekkel, hanem megfelelő, határozott ugrással lendüljünk át. Ha erről lemaradunk, nem lehetünk játékmesterek. A legrosszabb esetben az eredményhirdetéskor eszmélünk, azért nem győzhettünk, mert más játékát játszottuk.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>

